A rejtett kerékkötő: lehet, hogy a táplálék az ok?

Nem vagyunk orvosok vagy kutatók – csak évek óta figyelünk. És azt látjuk, hogy néha a legjobban felépített támogatás is elakad, ha közben valami a háttérből csendben visszafogja a gyerekeket. Az étkezés lehet ilyen tényező. Erről szól ez az összefoglaló.

Az alábbi összefoglaló megírására elsősorban a saját tapasztalataink sarkalltak bennünket. Számos alkalommal vagyunk tanúi annak, hogy nem érkezik a várt fejlődés, illetve a pszichés, idegrendszeri vagy akár fizikai tünetek enyhülése – a legkörültekintőbb fejlesztési terv, terápiás megközelítés ellenére sem.

Aztán valakiben felmerül, hogy mintha lenne kapcsolat az aktuális étrend és a helyzet súlyossága közt – és végre kiderül, mi bojkottálja a harmonikus, testi-lelki jóllétben eltöltött mindennapok beköszöntét…

A bél-agy tengely és az ételintoleranciák

Az ételintoleranciák jelentős hatással lehetnek az idegrendszerre, gyakran különféle neurológiai és pszichológiai tünetekhez vezetve. Ezt a kapcsolatot nagyrészt a bél-agy tengely magyarázza, ami egy kétirányú kommunikációs rendszer, amely összeköti a központi idegrendszert és a bélrendszert.

Íme néhány aspektus arról, hogyan működik ez a rendszer, és milyen tünetek eredeztethetők belőle:

1. Szisztémás gyulladás és a vér-agy gát

Immunválasz:
Amikor egy ételintoleranciában szenvedő személy egy kiváltó ételt fogyaszt, az olyan reakcióhoz vezethet, amely gyulladást okoz a bélben. Ez a gyulladás nem mindig teljes értékű immunválasz, mint az ételallergia esetében, de mégis jelentős lehet. Gyulladáskeltő citokineket és más mediátorokat, például hisztaminokat szabadít fel ugyanis, melyek a véráramba kerülve a test minden pontjára eljuthatnak.

Hatás az agyra:
Ezek a gyulladásos jelek megzavarhatják a vér-agy gátat – egy védőréteget, amely normális esetben távol tartja a káros anyagokat az agytól. Amikor a vér-agy gát „szivárgóvá” válik, ezek a gyulladásos anyagok bejuthatnak az agyba, ami neuroinflammációhoz (az agyban vagy a gerincvelőben fellépő gyulladásos folyamathoz) vezet.

Agysejtek aktiválódása:
Az agyba jutva ezek a gyulladásos jelek aktiválják az agyban lévő immunsejteket, például a hízósejteket és a mikrogliát. Ez az aktiváció tovább fokozza a gyulladásos folyamatot, fokozódó neuroinflammációt hozva létre.

2. A bél-agy tengely és a neurotranszmitterek

Kétirányú kommunikáció:
A bél és az agy állandó kommunikációban áll egymással – idegpályákon (például a nervus vaguson), hormonokon és neurotranszmittereken keresztül.

Bél mikrobiota:
A bélben élő baktériumok (a bél mikrobiota) kulcsszerepet játszanak ebben a kommunikációban. Különböző hormonokat, vitaminokat és neurotranszmittereket termelnek, amelyek befolyásolják az agyműködést – beleértve a hangulatot, a gyulladást és a fejlődést is.

Az ételintolerancia hatása:
Az intolerancia felboríthatja a bélbaktériumok egyensúlyát (diszbiózis), ami viszont befolyásolhatja a neurotranszmitterek – például a szerotonin, dopamin és GABA – termelését és egyensúlyát. Ez számos neurológiai és pszichológiai problémához vezethet.

3. Gyakori neurológiai tünetek

Az ételintoleranciák neurológiai hatásai számos tünetben megnyilvánulhatnak, beleértve:

Kognitív problémák:

• Agyköd

• Rossz memória

• Értelmi és figyelmi nehézségek

• Beszédnehézségek

Pszichológiai és hangulati problémák:

• Depresszió

• Szorongás

• Hangulatzavarok

• Ingerlékenység és viselkedési problémák (különösen gyermekeknél)

• Hiperaktivitás (pl. ADHD esetén)

Fizikai neurológiai tünetek:

• Fejfájás és migrén

• Gyenge motoros készségek és koordináció

• Izomgyengeség és ízületi fájdalom

• Vertigo vagy szédülés

• Kontrollálhatatlan mozgások vagy tikkek

4. Kulcsszereplők: a hízósejtek

Elhelyezkedés és funkció:
A hízósejtek immunsejtek, amelyek az egész testben megtalálhatók – beleértve a bélrendszert és az agyat is. Különösen nagy számban vannak jelen a vérerek és az idegrostok közelében.

Szerep a reakciókban:
Aktiválódáskor (amit ételintolerancia válthat ki) a hízósejtek különféle mediátorokat szabadítanak fel, beleértve a hisztamint is. Ez a felszabadulás közvetlenül stimulálhatja az érzékszerveket, ami olyan tüneteket okozhat, mint a viszketés és a fájdalom, és hozzájárulhat a szisztémás és neuroinflammatorikus reakciókhoz.

Neurológiai kapcsolat:
A hízósejtek és az idegrostok közötti szoros kapcsolat közvetlen összefüggésre utal a hízósejtek aktiválódása és az ételintolerancia-reakció során tapasztalt neurológiai tünetek között.

Étrend és neurológiai egészség

Bár további kutatásokra van szükség a bonyolult mechanizmusok teljes megértéséhez, az ételintolerancia, a bélrendszer egészsége és az idegrendszer közötti kapcsolat ma már jól ismert. Ezek az eredmények rávilágítanak a bélrendszer egészségével és az étrendi tényezőkkel való foglalkozás fontosságára, különösen az olykor megmagyarázhatatlan neurológiai vagy pszichológiai tünetek esetén.

ADHD és az étrend kapcsolata

Végül érdemesnek tartjuk néhány szóban külön kitérni arra a tünetegyüttesre, amivel kapcsolatban a leggyakrabban felkeresnek bennünket:

Az étrend és az ADHD tünetei közötti kapcsolat egyre nagyobb figyelmet kap, különösen az ételintolerancia és a gyulladás szerepét illetően. Egyes ADHD-s egyéneknél – különösen gyermekeknél – bizonyos élelmiszer-adalékanyagok, mint például a mesterséges színezékek és tartósítószerek, vagy gyakori allergének, mint például a tejtermékek vagy a glutén, súlyosbíthatják a hiperaktivitás és a figyelmetlenség tüneteit.

Úgy vélik, hogy ez egy gyulladásos válasznak köszönhető, amely a központi idegrendszert érinti – ami már eleve tényező az ADHD kialakulásában.

Bár a diéta nem gyógymód, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a kiegyensúlyozott, esszenciális tápanyagokban – például omega-3 zsírsavakban, cinkben és magnéziumban – gazdag étrend, valamint a kiváltó ételek azonosítása és elhagyása hasznos kiegészítő stratégia lehet a tünetek kezelésében.

Zárógondolat

Fontos lehet leszögezni: nem szeretnénk azt sugallni, hogy egy jól beállított diéta önmagában megold minden problémát.

Az azonban meggyőződésünk, hogy az egyén számára nem megfelelő ételek fogyasztása kétségkívül kerékkötője lehet a fejlődésnek, javulásnak, gyógyulásnak.

Ajánlott, magyar nyelven elérhető irodalom

• Guseo András: Autizmus és az ételvezérelt viselkedési spektrum zavar – Neuro 2002, Székesfehérvár, 2024.
• Dr. Emeran Mayer: A bél-agy kapcsolat – Kulcslyuk Kiadó Kft., 2024.
• Dr. Steven R. Gundry: A bél-agy paradoxon: A mikrobiom szerepe a mentális egészségünk és jóllétünk megőrzésében – Open Books, 2025.